A csüngő borsófa metszése és visszavágása

A csüngő borsófa metszése különösen nagy körültekintést igényel, mert a növény legfontosabb díszítőértéke a természetesen leomló korona. A cél nem az erős visszavágás vagy a merev forma kialakítása, hanem az egészséges, arányos, légies hajtásrendszer fenntartása. A túl durva metszés elronthatja a csüngő karaktert, míg a teljes elhanyagolás rendezetlen, besűrűsödő koronához vezethet. A legjobb eredményt a rendszeres, mérsékelt és pontosan indokolt beavatkozások adják.

A metszés során mindig a növény oltott jellegéből kell kiindulni. A törzs magassága többnyire nem változik jelentősen, a korona pedig az oltási pont fölött fejlődik. Az oltási pont alól megjelenő hajtások nem a kívánt csüngő részből származnak. Ezeket időben el kell távolítani, mert erőteljes növekedésükkel gyengíthetik a nemes koronát.

A csüngő korona akkor szép, ha a hajtások több irányba, természetes ívben omlanak lefelé. A metszésnek ezt az irányt kell támogatnia, nem pedig megszüntetnie. A befelé növő, egymást keresztező, sérült vagy beteg vesszők eltávolítása segíti a tiszta szerkezetet. A túl sok egészséges hajtás kivágása viszont ritka és aránytalan koronát eredményezhet.

A visszavágás mértékét mindig a növény állapota határozza meg. Egy fiatal, formálódó példánynál óvatosabb beavatkozás szükséges, mint egy idősebb, besűrűsödött koronánál. A hirtelen, erős csonkolás helyett több évre elosztott korrekcióval természetesebb eredmény érhető el. Ez a növény számára is kevésbé megterhelő.

A metszés időpontja és alapelvei

A csüngő borsófa fő metszési ideje kora tavasszal van, a rügyfakadás előtt. Ilyenkor a lomb hiánya miatt jól látható a korona szerkezete. Könnyebb felismerni az elhalt, sérült vagy rossz irányba növő hajtásokat. Erős fagyban azonban nem tanácsos metszeni, mert a friss sebfelületek érzékenyebbek lehetnek.

Nyáron legfeljebb kisebb igazító metszést érdemes végezni. Ilyenkor eltávolíthatók azok a hajtások, amelyek járdába lógnak, akadályozzák a közlekedést vagy teljesen megbontják a korona arányait. A nyári erős visszavágás gyengítheti a növényt, különösen száraz, forró időszakban. A nagyobb alakító munkákat ezért jobb nyugalmi időszakra időzíteni.

A metszésnél mindig éles, tiszta metszőollót vagy ágvágót kell használni. A roncsolt, tépett seb lassabban gyógyul, és könnyebben fertőződhet. A vágást lehetőleg elágazásnál vagy kifelé néző rügy közelében kell elvégezni. A hosszú csonkok visszaszáradhatnak, és esztétikailag is kedvezőtlenek.

A metszés mértéke legyen visszafogott. A csüngő borsófát nem kell minden évben erősen visszavágni ahhoz, hogy szép maradjon. Sokszor elegendő a száraz, sérült és rossz irányba növő vesszők eltávolítása. A növény természetes formájának tiszteletben tartása a professzionális metszés egyik legfontosabb jele.

Koronaalakítás és fiatal növények nevelése

A fiatal csüngő borsófa koronáját fokozatosan kell kialakítani. Az első években a cél az, hogy több irányba induló, jól elosztott vázágak fejlődjenek. Nem szerencsés túl korán túl sok hajtást eltávolítani, mert ezzel lassíthatjuk a korona kiteljesedését. Inkább a zavaró, kereszteződő vagy sérült részeket kell kiszűrni.

A lecsüngő hajtások végét csak akkor kell visszavágni, ha földet érnek, akadályoznak vagy rendezetlenül megnyúltak. A túl gyakori rövidítés merev, seprűszerű megjelenést okozhat. Szebb eredményt ad, ha a hajtásokat elágazásig vagy természetes töréspontig rövidítjük. Így a korona íve lágyabb és természetesebb marad.

Az oltási pont környékét rendszeresen ellenőrizni kell. Az alanyból előtörő hajtások gyakran felfelé törnek, erősebbek és más jellegűek lehetnek, mint a nemes rész hajtásai. Ezeket nem szabad meghagyni, mert idővel elnyomhatják a csüngő koronát. A legjobb, ha tőből, minél fiatalabb állapotban távolítjuk el őket.

A fiatal növény törzsét és koronáját karózás mellett is védeni kell a sérülésektől. Ha a kötözés túl szoros vagy dörzsöli a kérget, sebzést okozhat. A sebzett törzs gyengítheti az egész növényt, és növeli a fertőzés kockázatát. A metszés mellett ezért a rögzítés ellenőrzése is része a korona szakszerű nevelésének.

Idősebb példányok visszavágása és megújítása

Az idősebb csüngő borsófa koronája idővel besűrűsödhet. A belső részeken száraz vesszők, dörzsölődő ágak és fénytelen, gyenge hajtások jelenhetnek meg. Ilyenkor ritkító metszéssel javítható a levegőjárás és a korona átláthatósága. A beavatkozás után a növény egészségesebb és rendezettebb képet mutat.

A megújító metszést nem szabad túl drasztikusan elvégezni. Ha egyszerre túl sok idős ágat távolítunk el, a korona aránya felborulhat, és a növény erős, rendezetlen vízhajtásokkal reagálhat. Jobb több év alatt, fokozatosan fiatalítani. Így a csüngő forma és a díszítőérték folyamatosan megőrizhető.

A vastagabb ágak vágásánál különösen fontos a szakszerű sebképzés. Az ágat nem szabad a törzshöz túl közel, gallérsérülést okozva levágni. A túl hosszú csonk viszont visszaszáradhat. A helyes vágási pont segíti a seb természetes záródását.

Az erősen elöregedett vagy rosszul metszett példányok helyreállítása türelmet igényel. Egyetlen metszéssel ritkán lehet tökéletes koronát kialakítani. A cél először az egészségtelen, sérült és zavaró részek eltávolítása legyen. A finomabb formaalakítás csak ezután, a növény reakciójának megfigyelésével következzen.