A borzas disszódia teleltetése
A borzas disszódia egy meleg éghajlatról származó növény, amelyet a mérsékelt égövi klímán, így Magyarországon is, jellemzően egynyáriként nevelnek. Ennek oka, hogy rendkívül fagyérzékeny, és már az első komolyabb őszi fagyok hatására elpusztul. A teleltetése nem bevett gyakorlat, és általában nem is éri meg a vele járó fáradozást, mivel a növény magról olyan könnyen és gyorsan szaporítható a következő tavasszal. Azonban a kísérletező kedvű kertészek számára léteznek módszerek, amelyekkel megpróbálkozhatnak a növény átmentésével a téli hónapokra.
A teleltetés sikere nagyban függ a növény állapotától és a rendelkezésre álló körülményektől. Csak az egészséges, erős, kártevő- és betegségmentes példányokat érdemes megpróbálni átteleltetni. A teleltetéshez egy világos, hűvös, de fagymentes helyre van szükség, ami sok háztartásban nem áll rendelkezésre. A meleg, száraz levegőjű szobák nem ideálisak a növény számára, mivel ezekben könnyen felnyurgul és a kártevők is hamar megtámadják.
A leggyakoribb megközelítés a növény cserépben történő bevitele a fagyok előtt. Ha a borzas disszódia eredetileg is konténerben volt, a feladat egyszerűbb. Amennyiben szabadföldben nevelkedett, óvatosan ki kell ásni, és egy megfelelő méretű cserépbe kell ültetni. Ez a folyamat stresszt jelent a növény számára, ezért a siker nem garantált. A teleltetés során a növény nyugalmi állapotba kerül, növekedése lelassul, és a virágzás is abbamarad.
Fontos megjegyezni, hogy a sikeresen átteleltetett borzas disszódia a következő évben már nem biztos, hogy olyan dús és életerős lesz, mint egy frissen, magról nevelt példány. Az idősödő növények hajlamosak felkopaszodni, fásodni, és a virághozamuk is csökkenhet. Emiatt a legtöbb kertész minden tavasszal új növényeket nevel magról, ami garantálja a friss, egészséges és bőségesen virágzó állományt.
A teleltetésre való felkészítés
A teleltetési folyamatot már az ősz elején el kell kezdeni. Válassz ki egy vagy több egészséges, kompakt növekedésű tövet, amelyeket szeretnél átmenteni. Mielőtt behoznád a növényt a lakásba, alaposan vizsgáld át kártevők és betegségek után kutatva. Különös figyelmet fordíts a levelek fonákjára, ahol a levéltetvek, takácsatkák vagy liszteskék megbújhatnak. Ha bármilyen kártevőt találsz, kezeld a növényt még a szabadban egy megfelelő rovarölő szerrel vagy szappanos lemosással.
További cikkek a témában
A fagyok beállta előtt, de amikor az éjszakai hőmérséklet már tartósan 10 °C alá süllyed, itt az ideje a növény behozatalának. A teleltetés előtt érdemes a növényt visszavágni körülbelül a felére vagy a kétharmadára. Ez segít csökkenteni a párologtató felületet, kompaktabbá teszi a növényt, és csökkenti annak esélyét, hogy a téli, gyengébb fényviszonyok mellett felnyurguljon. Az eltávolított részeket semmisítsd meg, különösen, ha betegség jeleit látod rajtuk.
Ha a növény szabadföldben van, egy ásóvilla segítségével óvatosan, a gyökérlabda lehető legkisebb sérülésével emeld ki a földből. Ügyelj arra, hogy a gyökérzetet minél nagyobb földlabdával együtt vedd ki. Válassz egy akkora cserepet, amelyben a gyökérlabda kényelmesen elfér, és töltsd fel a réseket friss, jó vízelvezetésű virágfölddel. A beültetés után mérsékelten öntözd be, hogy a föld rendeződjön a gyökerek körül.
A becserepezett növényt ne vidd be azonnal a meleg szobába. Hagyj neki néhány napot egy átmeneti, védett helyen, például egy fedett teraszon vagy egy fűtetlen garázsban, hogy fokozatosan akklimatizálódjon a benti körülményekhez. A hirtelen hőmérséklet- és fényváltozás sokkot okozhat a növénynek, ami levélhulláshoz vezethet. Ez a fokozatosság növeli a sikeres áttelelés esélyét.
Az ideális teleltetési helyszín
A borzas disszódia teleltetéséhez a legideálisabb egy világos és hűvös helyiség. A „világos” azt jelenti, hogy a növénynek legalább napi 4-6 óra közvetett fényre van szüksége. A legjobb egy déli vagy nyugati fekvésű ablak, de ne tedd közvetlenül a fűtőtest fölé vagy mellé. Ha nincs elegendő természetes fény, a teleltetés szinte lehetetlen, bár növénynevelő lámpával pótolható a hiányzó fénymennyiség.
További cikkek a témában
A „hűvös” hőmérséklet kulcsfontosságú a növény nyugalmi állapotának fenntartásához. Az ideális teleltetési hőmérséklet 5-10 °C között van. Ilyen körülmények között a növény anyagcseréje lelassul, és nem próbál meg aktívan növekedni a kedvezőtlen téli időszakban. Ilyen helyszín lehet egy fagymentes veranda, egy beüvegezett balkon, egy fűtetlen lépcsőház vagy egy világos pinceablak.
A legtöbb lakás fűtött szobái, ahol a hőmérséklet 20-22 °C, a száraz levegővel párosulva nem alkalmasak a teleltetésre. Ilyen melegben a növény tovább próbál növekedni, de a téli fényszegény környezetben csak gyenge, megnyúlt, betegségekre fogékony hajtásokat fog hozni. A meleg, száraz levegő emellett kedvez a takácsatkák elszaporodásának is, amelyek a teleltetett növények egyik leggyakoribb kártevői.
Ha nincs ideális hűvös, világos helyiséged, a teleltetés sikere kétséges. Ebben az esetben jobb megoldás lehet, ha az ősz folyamán magokat gyűjtesz a növényről, és azokat veted el a következő tavasszal. Ez egy sokkal megbízhatóbb és kevesebb munkával járó módszer a növény folytonosságának biztosítására.
A növény gondozása a téli hónapokban
A teleltetés alatt a borzas disszódia gondozási igényei drasztikusan lecsökkennek. A legfontosabb a minimális öntözés. Mivel a növény nyugalomban van és a párolgás is alacsony, nagyon kevés vízre van szüksége. Öntözd csak annyira, hogy a gyökérlabdája ne száradjon ki teljesen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 3-4 hetente, vagy még ritkábban adsz neki egy kevés vizet. A túlöntözés a téli időszakban szinte biztosan gyökérrothadáshoz és a növény pusztulásához vezet.
A tápanyag-utánpótlást a teleltetés teljes ideje alatt, azaz ősztől kora tavaszig teljesen szüneteltetni kell. A nyugalmi időszakban a növény nem tudja felhasználni a tápanyagokat, azok csak felhalmozódnának a talajban, és károsíthatnák a gyökereket. A trágyázást csak tavasszal, az új növekedés megindulásakor szabad újra elkezdeni, akkor is csak nagyon hígított formában.
A téli hónapok során rendszeresen ellenőrizd a növényt kártevők és betegségek után kutatva. A benti, zárt körülmények kedvezhetnek a levéltetvek és takácsatkák elszaporodásának. Ha fertőzést észlelsz, azonnal cselekedj. A kártevőket lemoshatod szappanos vízzel, vagy használhatsz neem olajos permetlevet. Távolítsd el az elszáradt, sárguló leveleket és hajtásokat, hogy fenntartsd a növény higiéniáját és a jó légáramlást.
A tél folyamán a növény valószínűleg nem fog túl szépen kinézni; elveszítheti leveleinek egy részét, és kissé megkopaszodhat. Ez egy normális folyamat a nyugalmi időszak alatt. Ne ess kétségbe, amíg a szárak élnek és zöldek, a növény tavasszal újra ki fog hajtani. A lényeg, hogy túlvészelje a hideg hónapokat anélkül, hogy gyökérrothadást kapna vagy a kártevők elpusztítanák.
Tavaszi ébresztő és kiültetés
Amikor a nappalok hosszabbodni kezdenek és a fény erősebbé válik, általában február végén, március elején, a növényen az éledezés első jelei mutatkoznak. Ekkor a növényt fokozatosan fel kell készíteni az új szezonra. Helyezd egy kicsit melegebb és még világosabb helyre, és kezdd el óvatosan, fokozatosan növelni az öntözővíz mennyiségét. Az első új hajtások megjelenésekor megkezdheted a tápoldatozást is, kezdetben a javasolt töménység felével.
Mielőtt újra kiültetnéd a szabadba, érdemes a növényt erőteljesen visszametszeni. Vágd vissza a régi, felnyurgult hajtásokat, hogy helyet adj az új, erőteljes növekedésnek. Ez a metszés arra ösztönzi a növényt, hogy a tövétől bokrosodjon, és egy kompakt, dús formát vegyen fel. Ne félj radikálisan visszavágni, a növény a gyökerekben tárolt energia segítségével újra ki fog hajtani.
A kiültetés előtt, a palántaneveléshez hasonlóan, az átteleltetett növényt is fokozatosan hozzá kell szoktatni a kinti körülményekhez. Körülbelül egy héttel a tervezett kiültetés előtt kezdd el az edzést: vidd ki a növényt naponta néhány órára egy védett helyre, fokozatosan növelve a kint töltött időt és a napfénynek való kitettséget. Ez a folyamat megerősíti a leveleket és felkészíti a növényt a végleges helyére való költözésre.
A kiültetésre akkor kerüljön sor, amikor a tavaszi fagyok veszélye már teljesen elmúlt, azaz május közepén. Válaszd ki a növény számára a napos, jó vízelvezetésű helyet a kertben, vagy ültesd át friss földdel teli konténerbe. A kiültetés után alaposan öntözd be. A sikeresen átteleltetett borzas disszódia így újult erővel vághat neki a nyári szezonnak, és újra megörvendeztethet bőséges virágzásával.
📷Miwasatoshi, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
