Share

Az abesszín kardvirág teleltetése

Az abesszín kardvirág sikeres, évről évre történő nevelésének egyik legfontosabb és legkörültekintőbb odafigyelést igénylő feladata a teleltetés. Mivel ez a növény Kelet-Afrika trópusi, fagymentes vidékeiről származik, hagymagumói nem télállóak, és a magyarországi zord teleket a szabadföldben nem élnék túl. A hagymagumók szakszerű felszedése, előkészítése és tárolása biztosítja, hogy a növény a téli nyugalmi időszakot károsodás nélkül vészelje át, és a következő tavasszal újult erővel hajthasson ki. Ez a folyamat precizitást és gondosságot igényel, de a jutalom a következő nyár végén virágba boruló, illatos szépségek látványa lesz.

A teleltetési folyamat már jóval a hagymagumók földből való kiemelése előtt megkezdődik. A virágzást követően a növénynek időre van szüksége, hogy a lombozatán keresztül a fotoszintézis segítségével elegendő tápanyagot raktározzon el a hagymagumóba a következő szezonra. Ezért kulcsfontosságú, hogy a leveleket ne vágjuk le idő előtt, hanem hagyjuk őket természetes úton megsárgulni és elszáradni. Ebben az időszakban az öntözést is fokozatosan csökkenteni kell, hogy a hagymagumó „beérjen” és felkészüljön a nyugalmi állapotra.

A teleltetés sikere nagyban függ a megfelelő időzítéstől és a helyes technológiai lépések betartásától. A túl korai felszedés nem teszi lehetővé a hagymagumó teljes beérését, míg a túl kései, a komoly fagyok utáni felszedés a gumók károsodásához vezethet. A felszedést követő szárítási és tisztítási fázis elengedhetetlen a tárolás alatti rothadás és penészesedés megelőzéséhez. A téli tárolás során pedig biztosítani kell a gumók számára az optimális hőmérsékletet, páratartalmat és szellőzést.

A gondosan elvégzett teleltetés nem csupán a növény túlélését garantálja, hanem lehetőséget ad a szaporításra is. A felszedéskor az anyahagymákról leválaszthatjuk az apró sarjhagymákat, amelyeket külön nevelve néhány év alatt virágzóképes növényeket kapunk. A következőkben lépésről lépésre végigvesszük a teleltetés teljes folyamatát, a felszedés előkészületeitől egészen a tavaszi ültetésig, hogy abesszín kardvirágai évről évre a kert ékességei lehessenek.

A felszedés optimális időpontja és előkészületei

Az abesszín kardvirág hagymagumóinak felszedésére a legideálisabb időpont az első, enyhébb talajmenti fagyok után, de a tartós, kemény fagyok beállta előtt van. Ez Magyarországon általában október végére, november elejére esik. Az első fagyok jelzik a növény számára a vegetációs időszak végét, és elősegítik a lombozat teljes elhalását, ami után a hagymagumó a legkönnyebben felszedhető. Fontos, hogy ne várjunk addig, amíg a talaj mélyebben is átfagy, mert a fagyott gumók menthetetlenül károsodnak és a tárolás során elrothadnak.

A felszedés előtti hetekben már tudatosan készítsük fel a növényt a nyugalmi időszakra. A virágzás befejeztével hagyjuk abba a tápanyag-utánpótlást, és az öntözést is radikálisan csökkentsük. A cél az, hogy a lombozat természetes úton sárguljon el és száradjon le. Ez a folyamat kulcsfontosságú, mivel a levelekből a tápanyagok és az asszimilátumok a hagymagumóba vándorolnak, feltöltve azt energiával a téli pihenő és a tavaszi kihajtás számára. A még zölden levágott lombozatú növény hagymagumója gyenge és fejletlen lesz.

Mielőtt nekilátnánk a felszedésnek, készítsük elő a szükséges eszközöket. Szükségünk lesz egy ásóvillára, amely kíméletesebb a gumókhoz, mint a hagyományos ásó, mivel kisebb eséllyel sérti meg őket. Készítsünk elő metszőollót a szárak levágásához, valamint ládákat vagy tálcákat, amelyekben a felszedett gumókat elhelyezhetjük. A munkafolyamatot érdemes egy száraz, napos napra időzíteni, amikor a talaj nem túl nedves, így a gumókról a föld könnyebben eltávolítható.

A felszedés során az ásóvillát a növény tövétől körülbelül 15-20 centiméter távolságra szúrjuk a földbe, és óvatosan, körben meglazítjuk a talajt. Ezt követően emeljük ki a teljes növényt a földből, a gyökérzettel és a hagymagumóval együtt. Ügyeljünk arra, hogy ne húzzuk a szárat, mert az leszakadhat a gumóról. A felszedett növényről rázzuk le a lazább földet, de ne mossuk le vízzel, mert a nedvesség a tárolás során rothadást indíthat el.

A hagymagumók szakszerű tisztítása és szárítása

A felszedést követő első és legfontosabb lépés a hagymagumók előkészítése a szárításra. A földből kiemelt töveken hagyjuk rajta a szárat, és vágjuk vissza körülbelül 10-15 centiméteres csonkra. Ez a csonk segít a szárítási folyamat során a maradék nedvesség elpárologtatásában. A gumókat egy rétegben helyezzük el egy jól szellőző ládában, tálcán vagy újságpapíron, és vigyük egy fedett, de levegős, fagymentes helyre, például egy garázsba, fészerbe vagy egy fűtetlen szobába.

A szárítási, vagy más néven utóérlelési folyamat általában két-három hétig tart, a hőmérséklettől és a páratartalomtól függően. Ezalatt az idő alatt a hagymagumókon lévő vágási felületek és az esetleges apróbb sérülések beszáradnak, a gumó külső burka pedig megerősödik, ami védelmet nyújt a tárolás során a kiszáradás és a kórokozók ellen. A maradék föld is teljesen kiszárad, így könnyen eltávolíthatóvá válik. Fontos, hogy a gumókat ne tegyük ki közvetlen napfénynek vagy mesterséges hőforrásnak (pl. radiátor), mert az túl gyorsan kiszáríthatja és károsíthatja őket.

A szárítási idő leteltével következhet a gumók alapos megtisztítása. A megszáradt szármaradványt óvatosan csavarjuk le vagy törjük le a gumó tetejéről. A régi, elszáradt gyökereket és a rászáradt földet kézzel vagy egy puha kefével dörzsöljük le. Ekkor válasszuk le az anyahagyma aljáról az apró sarjhagymákat (fiókagumókat) is. Ezeket külön gyűjtsük össze, mert a következő tavasszal elültetve szaporíthatjuk velük a növényt. Vizsgáljuk át alaposan minden egyes gumót.

A tisztítás során válogassuk szét a hagymagumókat. A sérült, puha, penészes vagy betegségre utaló foltokat mutató példányokat dobjuk ki, mert ezek a tárolás során megfertőzhetik az egészséges gumókat is. Csak a teljesen ép, kemény, egészséges gumók alkalmasak a sikeres átteleltetésre. A megtisztított és átválogatott gumókat a végleges tárolás előtt még érdemes néhány napig egy száraz helyen szellőztetni, hogy biztosan minden felületi nedvesség eltűnjön róluk.

A tárolási körülmények megteremtése

A sikeres teleltetés kulcsa a megfelelő tárolási környezet biztosítása. Az abesszín kardvirág hagymagumóinak ideális tárolási hőmérséklete 5 és 10 Celsius-fok között van. Ennél melegebb helyen a gumók idő előtt kihajthatnak, míg a fagypont alatti hőmérséklet a pusztulásukat okozza. A tárolóhelyiség legyen sötét, fagymentes és jól szellőző. Erre a célra tökéletesen megfelel egy pince, egy fűtetlen garázs, egy kamra vagy egy szigetelt fészer. A hőmérsékletet érdemes hőmérővel rendszeresen ellenőrizni, különösen a tél leghidegebb időszakaiban.

A megfelelő páratartalom szintén fontos. A túl magas páratartalom kedvez a penészesedésnek és a rothadásnak, míg a túl alacsony páratartalom a gumók kiszáradásához, zsugorodásához vezethet. Az optimális relatív páratartalom 60-70% körül van. Ennek biztosítása érdekében a hagymagumókat valamilyen nedvességszabályozó közegbe kell helyezni. Erre a célra kiválóan alkalmas a száraz tőzeg, a fűrészpor, a perlit vagy a vermikulit. Ezek az anyagok nemcsak a páratartalmat stabilizálják, hanem a gumók közötti légmozgást is biztosítják, és megvédik őket az esetleges mechanikai sérülésektől.

A tároláshoz használjunk jól szellőző edényeket, például fa- vagy műanyag rekeszeket, kartondobozokat (amelyek oldalára vágjunk szellőzőnyílásokat), hálós zsákokat vagy papírzacskókat. A légmentesen záródó műanyag dobozok vagy zacskók nem alkalmasak, mert a bennük megrekedő pára a gumók rothadását okozza. A tárolóedény aljára terítsünk egy réteg tőzeget vagy fűrészport, helyezzük rá a gumókat úgy, hogy ne érjenek egymáshoz, majd fedjük be őket teljesen a választott közeggel. Ha több rétegben tárolunk, a rétegek közé is tegyünk szigetelőanyagot.

A tárolóedényeket címkézzük fel a növény nevével és a felszedés dátumával, hogy tavasszal könnyen azonosíthassuk őket. A sarjhagymákat a nagyobb, virágzóképes gumóktól külön, saját zacskóban vagy dobozban tároljuk. A tárolás során ügyeljünk arra, hogy a gumókat ne érje közvetlen napfény, mert a fény és a meleg idő előtti kihajtásra serkentheti őket. A tárolóhelyiségben ne tároljunk érő gyümölcsöket, például almát, mert az általuk kibocsátott etiléngáz szintén negatívan befolyásolhatja a gumók nyugalmi állapotát.

A tárolás alatti ellenőrzés és a tavaszi előkészületek

A téli tárolás nem ér véget a hagymagumók elhelyezésével; a nyugalmi időszak alatt is szükség van rendszeres, havi szintű ellenőrzésre. Vizsgáljuk át a tárolt gumókat, és keressünk rajtuk rothadásra, penészesedésre vagy kiszáradásra utaló jeleket. A puha, penészes vagy ráncos, túlságosan összezsugorodott gumókat azonnal távolítsuk el, hogy megakadályozzuk a probléma továbbterjedését a többi, egészséges gumóra. Az időben elvégzett szelekcióval megmenthetjük az állomány nagy részét.

Ha a gumókon enyhe penészfoltokat észlelünk, az gyakran a nem megfelelő szellőzésre vagy a túl magas páratartalomra utal. Ilyen esetben a penészes gumókat vegyük ki, egy száraz ruhával vagy puha kefével töröljük le róluk a penészt, hagyjuk őket egy-két napig szellős helyen száradni, majd helyezzük vissza őket friss, száraz tőzegbe vagy fűrészporba. Gondoskodjunk a tárolóhelyiség jobb átszellőztetéséről a páratartalom csökkentése érdekében. Ha a gumók a kiszáradás jeleit mutatják, a tárolóközeg enyhe bepermetezésével növelhetjük a páratartalmat, de legyünk nagyon óvatosak, hogy ne vigyük túlzásba.

A tél végéhez közeledve, március környékén, a tárolt gumókban megindulhatnak az életfolyamatok, és apró hajtáscsúcsok jelenhetnek meg rajtuk. Ez természetes jelenség, de ha a hajtások túl korán és túl gyorsan növekednek, az a túl meleg tárolásra utal. Ilyenkor, ha lehetséges, vigyük a gumókat egy kissé hűvösebb helyre, hogy lelassítsuk a kihajtás folyamatát. A cél az, hogy a hajtások a kiültetés idejére ne nyúljanak meg túlságosan.

Az ültetés előtt körülbelül két-három héttel hozzuk be a hagymagumókat egy melegebb, világos helyiségbe, hogy felébredjenek a téli álmukból. Ez az úgynevezett előhajtatási folyamat, amely során a rügyek megduzzadnak és a hajtásnövekedés megindul. Ez előnyt biztosít a növénynek a kiültetés után, és hozzájárul a korábbi, erőteljesebb fejlődéshez. Az előhajtatás alatt a gumókat helyezzük egy tálcára, és tartsuk őket körülbelül 20°C-os hőmérsékleten. Ezzel a lépéssel a teleltetés folyamata lezárul, és a hagymagumók készen állnak az újabb kerti szezonra.

📷 Flickr / Szerző: Stefano / Licence: CC BY-NC-SA 2.0

Ez is tetszhet neked